Azt mondják rólam: oligarcha,
Pedig tudja azt minden marha:
Idegen érdeket soh'sem néztem,
Itt éltem mindig, s a nyájat védtem,
Off-shore-ra soha nem cseréltem
Sem aranyra.
Azt nem tagadom: mióta viasszajött gazda,
Azóta vacsorát mindig kaptam.
És ha a nyáját vadtól, vésztől
vagy éjszakánként a betörőktől
Bátran megvédem és őrzöm,
Jön egy-két jófalat.
Na és a régi, elbocsátott "gazda"?
Naná, hogy mindezt nem díjazza.
Míg ő volt az úr, mindent eladott,
Idegen ebekkel, ordassal múlatott.
S most hogy már nem megy, engem így korhol:
Oligarcha
